Poems from András D. Nagy
Levegőért kapkodva ébred a becsapott
Arcát a média és politika szennyével mossa.
Szemén hályogot képeznek a hazug tévképzetek ,...
Fogyasztói társadalomban élünk , minden felesleges cikkel csak hizlaljuk!
Mint óriás acélszörny ki pénzt eszik , egyre növekszik.
Közülünk...
Akkoriban előre megjósolták a szörnyű 20. századot.
Ahol az ártatlanokat , lelövik , elgázosítják , éheztetik , szolgasorba taszítják...
Tükörbe nézek , reggelem kezdetén.
Lepukkant arcszerkezet , szemembe semmi fény!
Így vág neki a bátor a napnak , előre fél...
Lassan...
Kerülök egyet városomban, gyalog, mint balog.
A terjengő füstszag üdvözöl, mint régi ismerős, én is kalapomat emelem, s' továbbmegyek....