Hideg szívű vagyok én ,

Találó a nevem , a kígyó!

Nem szándékosan bántok meg másokat ,

De valahogy mindig sikerült, mindig én voltam az, ki kifeküdt...

Míg más érzelmi viharban izzik ,

Én csöndben hallgatok.

Gondolataim a társaim , nem az emberek.

Pár szóval rombolom világukat ,

Megszólalni már nem merek...

Amilyen kemény a külsőm ,

Olyan puha a belső részem ,

Mi oly könnyen esik áldozatul a csipkelődésnek...

Próbálnék én lazább lenni ,

Ha lenne olyan ki merne alám tenni..

Nem vagyok én lelkileg degenerált ,

Csak mikor mondanám hogy mi bánt ,

Hirtelen beáll az egész.

Olyan mintha nem is lenne belül semmi ,

Mivel elmondani senkinek sem meri!